
Dr. Kiss Klaudia - állatorvos és macskafotós
Mindig is cicabolond voltam: az állatok alapjáraton is közel álltak a szívemhez már egész kicsi korom óta, de a cicák voltak a kedvencek.
Általános iskolás koromban 4 macskánk is volt, akiket imádtam nyúzni: a négy jószág – Cili, Gárfild, Nyafi és Kovu – voltak akkoriban a személyes bizalmasaim. Eközben, bár akkor még nem tudtam, nagyon sokat megtudtam a kommunikációjukról és a hozzájuk szükséges bánásmódról.
Mindig is állatorvos akartam lenni és végül 2013 júliusában el is kezdhettem az állatorvosi egyetemet. Mostanra végzett állatorvosként a napjaim nagy része állatok gyógyításával és a velük való foglalkozással telik.
Az egyetem alatt fogalmazódott meg bennem az igény, hogy valami kreatív tevékenységet is végezzek, a sok szabály, gyógyszeradagok és "kockás" információk közepette. Végül 2014 karácsonyára megkaptam az első tükörreflexes fényképezőgépemet.
A FOTOOKTATAS fotósiskolában - Imre Tamáséknál - kezdtem ismerkedni a fotózással mélyebben. Nagyon sokat tanultam, meghatározóak voltak számomra a későbbi fotós szemléletem és fotós alapelveim kialakításában.
Több fotós úton is részt vettem már, ahol szebbnél szebb környezetben vadállatokat fotózhattam. Leginkább persze a nagymacskák voltak a kedvenceim, hiszen: "a nagymacska is macska, csak kicsit nagyobbacska." Ezek alatt az utak alatt egyre inkább tudatosult bennem, hogy igen, én ezzel szeretnék foglalkozni az állatorvoslás mellett.
Abban biztos voltam, hogy a fotózáson belül mit szeretnék csinálni: kisállatokat - leginkább macskákat - fotózni. Tudtam, hogy vissza kell ülni az iskolapadba - még jó, hogy mindig is szerettem tanulni. Így végül tavaly szeptemberben elkezdtem az utolsó fotós OKJ-k egyikét. Emellett a gyakorlati tudás megszerzése érdekében, olyan workshopokat, előadásokat kerestem, amik célzottan foglalkoznak a kisállatokkal. Így jutottam végülis el a Vizslafotózáshoz és az ő mentorprogramjukhoz. A program 10 hete során rengeteg újdonságot láttam, tanultam, rengeteget tapasztalhattam. Sok dologgal kapcsolatban rájöttem, hogy máshogy kell hozzá állnom, vagy hogy pont jó úgy, ahogy eddig csináltam. De végig biztos maradtam benne, hogy én ezzel szeretnék foglalkozni.
Innentől indul hát az igazi munka. És az élet remélhetőleg minél több fantasztikus cicát és elégedett gazdit fog az utamba sodorni! MERT MINDEN MACSKA EGYEDI ÉS KÜLÖNLEGES!